Szív-ügyek 1 – agiboszitanacsai

Szív-ügyek - 1. rész

Maradjunk egészségesek!

Mai, stresszes világunkban, a modern életformának “köszönhetően” az emberek egészségét a szív és érrendszeri betegségek nagymértékben veszélyeztetik. Minden második magyar szív- és érrendszeri betegségben hal meg, pedig kellő odafigyelés mellett nem kellene, hogy ez így legyen. Az elhanyagolt magas vérnyomás vagy magas koleszterinszint magas kockázatot jelent, ezért nem érdemes halogatni a kezelést.
A szív és érrendszeri betegségek orvosi kivizsgálást és kezelést igényelnek. A fitoterápia szerepe a betegség megelőzése, tünetek enyhítése, a gyógyulás támogatása. Különösen figyelni kell a gyógyszer kölcsönhatásokra, hiszen a gyógynövények hatványozhatják a gyógyszer hatását, ezért mindig tájékoztatnunk kell orvosunkat, ha valamilyen természetgyógyászati kezelést is alkalmazni szeretnénk.
A cikksorozat első részében a megelőzés életmódbeli aspektusairól, a másodikban a megelőzést segítő gyógynövényekről, a későbbiekben pedig a már kialakult betegségek gyógynövényes kezeléséről lesz szó.

Előzzük meg!
Aki egészséges, az tegyen róla, hogy az is maradjon! A cukorbetegek esetében az érrendszer jó állapotának megőrzése fokozott figyelmet érdemel, mert a magas vércukorszint elősegíti az erek falán az ún. plakkok kialakulását, ezek azután akadályozzák a véráram útját, a rossz vérellátás miatt sérülnek a sejtek, ami fekélyekhez és súlyos szembetegségekhez is vezethet. Életmódunkkal, étrendünkkel és gyógynövények segítségével azonban sokat tehetünk a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentéséért, és különösen az alábbi területeken érdemes egészségvédő szokásokat kialakítanunk.

1. Stressz csökkentése, kezelése
Évezredek óta tudjuk, hogy “a nyugalom a hosszú élet titka.” Míg a stressznek van pozitív hatása is (pl. motiválhat), a tartósan fennálló stressz esetén kimerül a szervezet, a szervezet ellenálló képessége lecsökken, rohamos hanyatlás áll be. A stressz csökkentésének számos jól bevált formája áll rendelkezésünkre: légzőgyakorlatok, jóga, meditáció, sport, tánc, illóolajok párologtatása, stb. Építsünk be ilyen tevékenységeket az életünkbe rendszeresen!

2. Rendszeres mozgás
Testünk terhelhetőségét figyelembe véve válasszunk olyan mozgásformát, amit örömmel végzünk, lehetőleg a szabadban, jó levegőn, és amit rendszeresen tudunk végezni. Kezdetnek megfelel a kerékpározás, a séta, túrázás is, vagy a jóga, torna, aztán jöhetnek az intenzívebb mozgásformák, például akár a tánc is. Ne hirtelen fogjunk intenzív sportolásba! Inkább fokozatosan vezessük be életünkbe, viszont rendszeres legyen és fontos, hogy azt az életmódok fenn is kell tudnunk tartani.

3. A szív és az érrendszer nagy ellensége: dohányzás
A dohányzás az egyik legfontosabb rizikófaktor a szívinfarktus, a szívkoszorúér-betegség, a szélütés, az érszűkület és a trombózis kialakulásában. Kutatások bizonyították azt is, hogy a passzív dohányzás is növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések arányát.
A dohányzásról való leszokás alapvető fontosságú nemcsak a kardiológiai, hanem más betegségek megelőzése szempontjából is. Környezetünkben élő embertársaink egészségére is legyünk tekintettel, biztosítsuk a dohányfüstmentes környezetet! A dohányzók számára javasolt a rendszeres kardiológiai vizsgálat is.

4. Alkoholfogyasztás: jó vagy rossz a szívnek?
Még ha szívünk egészséges is, ha rendszeresen iszunk, jelentősen megnő a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Az alkoholisták leggyakoribb haláloka valamilyen szívprobléma. Az alkohol károsítja a szívizmot, a szívizom összehúzódó képessége csökkenhet, a szívkamrák kitágulhatnak, a szív mérete jelentősen megnőhet. A rendszeres és nagy mértékű italozás jelentősen növeli a magas vérnyomás, a szívinfarktus és a stroke kockázatát. A napi szintű alkoholfogyasztásról szokjunk le, és a nagyobb mennyiségeket is kerüljük! Még vendégségben is kereshetjük az alkoholmentes alternatívákat.
Íme egy alkoholmentes alternatíva, egy meleg, vendégváró ital receptje videón, kattints!

Kökényvirág

5. Szívbarát táplálkozás
A szív szempontjából legfontosabb hatóanyagcsoportok a kumarinok, az esszenciális, illetve telítetlen zsírsavak, és a flavonoidok. Nagyon fontos még, hogy a bélflóra egészségére is fordítsunk figyelmet!

A kumarinok a véralvadási faktorok aktiválásához szükségesek, a K-vitamin hatását gátolják, vérhígító hatásúak. Javítják az érfalak állapotát, valamint gyulladáscsökkentő, baktérium-, vírus-, és gombaölő hatásúak. A legjobb kumarinforrások a citrusfélék, melyeknek a belső, fehér héja tartalmazza a legtöbbet ebből az anyagból. Együnk tehát narancsot, grapefruitot, pomelot, citromot, lime-ot, stb. Véralvadásgátló, vérhigító gyógyszerek mellett a felsorolt ételek nagy mennyiségű fogyasztása nem javasolt, de orvossal, gyógyszerésszel tisztázhatjuk, mennyit érdemes enni belőlük.
Fogyasszunk kumarin tartalmú gyógynövényeket tartalmazó teákat, ilyenek a kökényvirág, orvosi somkóró, kamilla, angyalgyökér, szagos müge, illatos boroszlán, és kerti ruta, tartalmaz még kumarint a fahéj, a borsmenta és a levendula is. A gyógynövények esetében az egyéb hatásokra, és ellenjavallatokra fordítsunk különös figyelmet! Vérhigító, véralvadásgátló gyógyszerek mellett fogyasztva meghatványozhatják azok hatását, ezért beszéljük meg használatukat a kezelőorvossal! Ételeinket fűszerezzük kumarintartalmú növényekkel, például zellerrel, lestyánnal, fogyasszunk pasztinákot – ezeket, amennyiben nem visszük túlzásba fogyasztásukat, nem nagyon lehet túladagolni.

Az esszenciális zsírsavakhoz testünk csak táplálékokból tud hozzájutni, önmaga nem tudja előálltani őket. Az ebbe a csoportba tartozó omega-3 és omega-6 zsírsavak nemcsak önmagukban számítanak, hanem az is igen lényeges, hogy egyensúlyban legyenek egymással. Jellemzően az étrendünkből jóval több omega-6 jut a szervezetünkbe, mint omega-3, emiatt a krónikus betegségek, köztük a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának esélye is megnőhet. A legismertebb omega-3 zsírsavak az EPA, a DHA, melyek elsősorban tengeri halakban találhatóak meg, és az ALA, mely növényi olajokból (például a repce-, len-, mogyoró- és dióolaj) tudunk szervezetünkbe bevinni. Fogyasszunk tehát lazacot, makrélát, szardíniát, tengeri herkentyűket, hidegen sajtolt növényi olajokat és olajos magvakat!
A telítetlen zsírsavakat tartalmazó olajok/zsírok általában szobahőmérsékleten is folyékonyak, és bizonyítottan kedvező hatással vannak a szív- és érrendszeri megbetegedésekre. Elsősorban növényi olajokban találhatjuk meg őket, és különösen a hidegen sajtolt növényi olajok fogyasztása javasolt, például extra szűz olívaolaj, kendermagolaj, szezámolaj, kukoricacsíra olaj, tökmagolaj stb. Az avokádó és az avokádóolaj, valamint a különböző olajos magvak, és a belőlük hidegen sajtolt növényi olajok tartoznak még ebbe az élelmiszer csoportba. Az amerikai mogyoró, vagy földimogyoró piros, papírszerű héja még teli van antioxidáns tartalmú vegyületekkel is, amelyek segítenek megelőzni a szívinfarktust, a rákot és a szélütést. (Azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy ezeknek az olajos magvaknak és olajoknak magas a kalóriatartalma is!)

A flavonoidok elsősorban a növényekben megtalálható vegyületek, melyek a növényi sejtekben alapvető védelmi funkciókat töltenek be. Biológiai jelentőségüknek felismerése a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert és Rusznyák István kutatásainak köszönhető. Antioxidáns hatásúak, és felerősítik a C-vitamin hatását. A szív és az érrendszerre kifejtett hatásuk nagyon jelentős, segítségükkel csökkenthető az alsó vénás pangás, javul az érfalak rugalmassága. Fokozzák a koleszterin lebomlását, oldják a meszesedést okozó plakkokat, és javítják a kis erek keringését. Például a visszérbetegség és az aranyér esetén a hajszálerek áteresztőképességének mérséklésére javasolt a fogyasztásuk. Mivel vízben jól oldódnak, teaként is bevihetők a szervezetbe.
A flavonoidokat tartalmazó növényeket naponta többször érdemes beiktatni az étrendbe, elsősorban nyersen, természetes formában, de étrendkiegészítők is rendelkezésre állnak. A legjobb flavonoidforrások a citrusfélék, melyek jótékony hatással vannak az érrendszerre és a keringésre. A bogyós gyümölcsök is rendkívül magas flavonoid tartalommal rendelkeznek, és a minimum 70% csokoládétartalommal rendelkező étcsokoládé is jó flavonoidforrás. Gyümölcseink közül fokozott mennyiségben tartalmazza az értékes anyagot a ribiszke, a kökény, az áfonya, a fekete szeder, a meggy, a csipkebogyó és a piros/kék szőlő héja. A szív- és érrendszert védő szőlő (lehetőleg vegyszermentes termesztésből származót fogyasszunk belőle) azért is fontos, mert a szőlőmag héja gazdag E-vitamin forrás, ez pedig megköti a káros szabadgyököket. A lila színű zöldségek, pl. vöröskáposzta, cékla, lilahagyma szintén kiváló flavonoidforrások. Az értisztító hatású tápláléknövények között fontos megemlíteni a fokhagymát, a medvehagymát és az almaecetet, melyek rendszeres fogyasztása is ajánlott. A fekete és a zöld tea, a gyógynövények közül pedig például a kamilla, a körömvirág, az aranyvesszőfű, az orbáncfű, a bodzavirág, a galagonya és a máriatövis kiváló flavonoidforrás.

Mivel a bélflóra egészsége egész szervezetünk működésére hatással van, és a krónikus betegségek, köztük a magas vérnyomás és az érelmeszesedés kialakulásában is szerepet játszik a bélflóra egyensúlyának felborulása, mindenképpen érdemes a bélflóra egészségét támogató étrendet követnünk. A rostban gazdag táplálkozás bizonyítottan jó hatással van bélflóránk egészségére és segít megelőzni a szív- és érrendszeri betegségeket, ezen belül csökkenti a szívinfarktus kockázatát. Fogyasszunk tehát legalább napi fél kg nyers zöldséget, illetve gyümölcsöt, fermentált ételeket és hagyjuk el a bélflórát károsító élelmiszereket, vagy legalábbis csökkentsük azok mennyiségét! A bélflórának is jót tesz a cikória/katáng fogyasztása, ráadásul lassítja a szívverést, ugyanakkor serkenti a szívműködést. Alkalmazása biztonságos, kávépótlóként kiváló, és segít a szívbetegségek megelőzésében. A bélflóra egészségéről ebben a videóban találsz több iformációt.

Két gyógyító tápláléknövényt szeretnék végül kiemelni, melyek rendszeres fogyasztása nagymértékben hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséhez, hatásukat most csak ebből a szempontból tárgyalva.

Fokhagyma
Számos pozitív hatását tudományos kísérleti körülmények között is igazolták, tekinthetjük akár a szív és érrendszerre ható legfontosabb gyógynövények egyikének is. Kéntartalmú összetevői a májsejtekben csökkentik a koleszterinszintézist (a koleszterinszintet csökkentő gyógyszerekhez hasonlóan), így csökkenti a vér magas koleszterinszintjét. Érelmeszesedés megelőzésére, a kórfolyamat lassítására nagyon hatásos, és gátolja a vérrögök képződését is (vérhigító). A gyógyhatás elérésére minimum 1 – 3 cikkely fokhagymát kell fogyasztani naponta, szétrágva vagy szétzúzva, több héten, hónapon át. A fokhagymából készült gyári, gyógyszeripari készítmények hatékonysága csak a töredéke a friss fokhagymáénak, ezért inkább nyersen, jól összerágva érdemes fogyasztani. A kellemetlen szagot, leheletet pedig csökkenthetjük más növényekkel, például petrezselyemmel, mentalevelekkel, almával, illetve joghurt vagy fejessaláta fogyasztásával, valamint ételeinket zsályával, bazsalikommal, rozmaringgal, oregánóval és majoránnával fűszerezve. Természetesen a fogmosás is sokat segít.
Véralvadási problémák, véralvadásgátló gyógyszer szedése és vérzékenység esetén csak fűszerként fogyasztható és figyeljünk oda a mennyiségekre, hiszen a fokhagyma vérhígító hatású!

Feketeribizli

Termése a benne található antocianinoknak és rutinnak köszönhetően érfalerősítő, szíverősítő, javítja a keringést, a kapillárisok vérellátását. Érfalerősítő hatását a benne található C-vitamin is fokozza.
A termés frissen fogyasztva, esetleg kicentrifugált levét kortyolgatva a leghatásosabb. Szezonon kívül a gyümölcsöt lehet szörp vagy lekvár formájában is fogyasztani, de kompótként a benne lévő bioaktív anyagok jobban megőrzik hatásukat. Pektintartalma a főzésnél védi a C-vitamint. Napi adagja négyszer egy evőkanálnyi, mellékhatása nincsen, de enyhén hashajtó lehet.
Levele érfal erősítő és védő gyógynövény, mely pozitívan befolyásolja a vér triglicerid és koleszterinszintjét, ily módon az érelmeszesedés megelőzésében hatékonyan segítségünkre lehet. Vérnyomáscsökkentő hatása is van, a magasvérnyomás betegség kezdetekor különösen érdemes használni. Enyhe vizelethajtó, de a káliumot nem hajtja ki. A teakészítéshez 2-4 kávéskanál levélport 15 percig kell főzni 2,5 dl vízzel, majd 15 percig még lefedve áztatni, majd leszűrni. Napi 2-3 csészével fogyasztható. Ismert mellékhatása nincsen.

Életmódunk és táplálkozásunk nagy mértékben befolyásolja a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét. Mivel a kockázati tényezők közül nagyon sokat kiküszöbölhetünk, van esélyünk az egészség megőrzésére. Mindenkit arra biztatok, hogy éljen ezzel a lehetőséggel!

A cikksorozat következő részében a megelőzést segítő gyógynövényekről lesz szó.

Jó egészséget kívánok!

Ha érdekelnek a gyógynövények és szívesen megismerkednél velük mélyebben is, gyere el a gyógynövényes túráimra! Ha feliratkozol a hírlevélre, akkor mindig kapsz értesítést az eseményekről. ITT tudsz feliratkozni.

Ha pedig online tanulnál a gyógynövények használatáról, próbáld ki a gyógynövényes házipatika témájú tanfolyamaimat, melyeknek választékát EZEN az oldalon találod.

Szeretettel várlak!