Kóborló boszik
Így hódítottuk meg Kőszeg lankáit a májusi gyógynövényes túrán!
Május 17-én egy elszánt, mindenre elszánt (és fura mód rendkívül vidám) kis csapattal egy laza, 6,5 kilométeres „kertek alatt osonós, az Olmódi erdőbe is bekacsintgatós sétára indultunk. Az időjárás megszánt minket: igaz, hogy a szél fújt, de a nap ezerrel sütött, és a tüdőnk is megtelt végre igazi, friss levegővel. A fűben lapuló gyógynövények pedig csak arra vártak, hogy kibeszéljük őket!
Versenyfutás az idővel (és a galagonyával)
Májusban a természet konkrétan nagyon gyorsan pörög, úgyhogy résen kellett lennünk. Én már a héten láttam a jövőt (vagyis a bokrokat), és sejtettem, hogy a galagonya-szezon végére értünk. Jelentem, így lett: találtunk ugyan egy hatalmas, hősies bokrot, de az is már félig elvirágzott, mintha csak azt üzente volna: „Srácok, idén erről lemaradtatok!” Sebaj, a szív- és érrendszerre gyakorolt csodás hatásairól így is beszéltünk egy keveset.
De ami ezután jött, az maga volt a botanikai főnyeremény:
A fekete nadálytő akció
Személyes küldetésem volt a dologban. Mivel a makacs ínhüvelygyulladásom rendszeresen visszatér, hogy emlékeztessen a földi halandóságomra, ujjongtam, amikor megpillantottuk a virágzó fekete nadálytőt. Gyűjtöttem is belőle tisztességgel – ebből bizony házi csodakenőcs lesz!
Változókor? Jöhet a vörös here!
Ahogy lépkedtünk a dzsisdzsás mentén, hirtelen egy valóságos vörös here szőnyeg közepén találtuk magunkat. Kapóra is jött a téma, hiszen a gyógyteák és a különböző élethelyzetek – például a változókor – kibeszélése közben megbeszéltük, mekkora barátja ez a kis növény a női szervezetnek ebben az időszakban.
Mennyei illatok és desszert az út szélén
A virágzó akácfák illata egyszerűen mindent vitt! Ráadásul a naposabb foltokon a vadszamóca már nemcsak virágzott, hanem konkrétan kész, piros gyümölcsökkel kacsintgatott ránk. Igen, jól sejted: azonnal lecsaptunk rájuk.
Boszik és zöldfülűek
A túrában a legjobb azonban mindig a társaság. Imádtam a dinamikát! A csapat egy része már sokmindet ismert a gyógynövényekről, így zseniális eszmecserék alakultak ki. A csoportban volt olyan is viszont, aki az „egy túra, két új növény” taktikát követte. És milyen igaza van! Nem kell egyszerre bemagolni a teljes gyógynövényes irodalmat. Ha minden kiránduláson csak egy-két növényt ismersz meg alaposan, a tudásod szép lassan, de bombabiztosan felépül.
Útközben még az éppen aktuális, fenyőhajtás-szirup készítésének a fortélyait is kiveséztük (mert hát ki ne akarna télen házi, fenyőillatú csodaszert kanalazni a köhögésre?).
Most van a bodza szezonja – Ne maradj le róla!
A túra koronájaként illatozó, teljes pompájában virágzó bodzabokrokkal is találkoztunk. Ha most kinézel az ablakon, valószínűleg te is látsz egyet. Most van a bodza szezonja! Ne maradj le róla, készíts belőle szörpöt, szárítsd teának, vagy rántsd ki palacsintatésztában!
Köszönöm a szuper csapatnak ezt a felejthetetlen vasárnapot!
Legközelebb te is jössz? 2026. június 14.-én indulunk megint a gyógynövényeket megismerni. Szeretettel várlak!