Papsajt mályva és erdei mályva
A természet patikája számos olyan kincset rejt, amelyek mellett a mindennapokban gyakran figyelmetlenül elsétálunk. Ilyen a papsajtmályva (Malva neglecta) és közeli rokona, az erdei mályva (Malva sylvestris), más néven nagy papsajt. Bár sokan csupán útszéli gyomnövényként ismerik őket, a gyógynövénytanban betöltött szerepük évezredek óta kimagasló. Mindkét faj a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben is hivatalos drogként szerepel (leveleik Malvae folium néven), bizonyítva ezzel modern orvostudományi elismertségüket is.
Élőhelyük és botanikai jellemzőik
Mindkét mályvafaj egész Európában, így hazánkban is rendkívül elterjedt.
A papsajtmályva apró, halványrózsaszín vagy fehér virágai és kerekded, jellegzetes sajtkorongra emlékeztető éretlen termései alig észrevehetőek. Elsősorban szántók, legelők, útszélek és töltések gyakori, egynyári vagy kétéves lakója.
An erdei mályva robusztusabb, látványosabb, bíboros-lila virágú évelő növény, amely kifejezetten kedveli a parlagon hagyott területeket, útszéleket és napsütötte töltéseket. Teakeverékekben magas díszítőértékkel bír.
Történelmi áttekintés: az ókortól a kolostori gyógyászatig
A mályvafélék alkalmazása mélyen gyökerezik az európai orvoslás történetében. Az ókorban nemcsak megbecsült gyógynövényként, hanem zöldségként (főzelékként) is fogyasztották őket. Az ókori orvosok (mint például Plinius) belsőleg a növények sűrű nyálkaanyagát mérgezések ellen, külsőleg pedig sebek megnyugtatására, csípések borogatására ajánlották.
A középkorban Bingeni Hildegard már árnyaltabban fogalmazott: a mályvát nyers formában „méregnek” nevezte túlzott nyálkássága miatt, ellenben főzve, zsiradék hozzáadásával kifejezetten javasolta emésztőrendszeri panaszokra és gyomorbetegeknek. A későbbi évszázadok során a kolostori gyógyászatban és a korai füveskönyvekben hashajtóként (székletlazítóként), sorvadásos állapotok enyhítésére, szemdaganatok borogatására és az anyatej termelődésének serkentésére is alkalmazták.
Hatóanyagok és gyógyhatások a modern tudomány tükrében
A növények legfőbb hatóereje a levelekben és virágokban található magas nyálkaanyag-tartalomban (vízben oldódó poliszacharidokban) rejlik. Emellett polifenolokat, flavonoidokat, terpenoidokat és karotinoidokat is tartalmaznak. A laboratóriumi kísérletek igazolták, hogy ezek a poliszacharidok az immunrendszert is serkentik.
A mályva elsődleges hatásmechanizmusa a bevonó és védő hatás: a nyálka fizikai réteget képez a gyulladt nyálkahártyákon, elzárva azokat az irritáló tényezőktől, így biztosítva a gyorsabb szöveti regenerációt.
1. Légúti gyulladások és köhögéscsillapítás
Légúti megbetegedések, makacs száraz köhögés és hörghurut esetén a mályva nyálkája bevonja a torkot, ezáltal azonnal csökkenti a köhögési ingert és megnyugtatja a légutakat. Enyhe köptető (szekrétumoldó) hatással is rendelkezik.
2. Szájüregi és emésztőrendszeri panaszok
Száj és torok: Fogínygyulladás, torok- és mandulagyulladás esetén az összehúzó és gyulladáscsökkentő gyógynövények (pl. zsálya) használata után, záró öblögetőként, gargarizálóként kiváló.
Gyomor és belek: Bélhurut, hasmenés, ideges gyomorpanaszok és igazolt gyomorfekély esetén védi és megnyugtatja a tápcsatorna irritált falát. Nyálkaanyagai révén kíméletes székletlazítóként is működik.
3. Bőrgyógyászati alkalmazás (Külsőleg)
Bőrlágyító, puhító és bőrnyugtató borogatásként alkalmazható irritált, repedezett, hámló bőrre, kiütésekre és ekcémára (akár gyermekek esetében is). Lábszárfekély és furunkulusok esetén lágyítja a sebes terület körüli megkeményedett bőrt, csillapítja a kínzó viszketést, valamint sebgyógyító és sebtisztító tulajdonsággal bír.
Hogyan gyűjtsük és alkalmazzuk?
A gyűjtés szabályai
A papsajtmályva leveleit virágzás idején gyűjtjük, maximum 3 centiméteres levélnyéllel (néha a teljes föld feletti virágos hajtást, a herbát is hasznosítják). Az erdei mályvának elsősorban a virágos hajtását szedik, de igény szerint a levelek és a dekoratív, lila virágok külön-külön is gyűjthetők.
A tea elkészítése (Hideg áztatás!)
Mivel a mályva értékes nyálkaanyagai a hő hatására elbomlanak, a növényből tilos forrázással teát készíteni!
2 teáskanálnyi szárított drogot öntsünk le 2 dl szobahőmérsékletű (hideg) vízzel.
Hagyjuk állni 6–8 órán keresztül (akár egy éjszakán át), majd szűrjük le. Fogyasztás előtt kíméletesen, legfeljebb kézmelegre szabad csak felmelegíteni.
Naponta 2-3 alkalommal 2 dl tea fogyasztása javasolt.
Mellékhatások és biztonság
A papsajtmályva és az erdei mályva a rendkívül biztonságos gyógynövények közé tartozik. Semmilyen mérgező vagy toxikus hatásuk nem ismert, így hosszan tartó, kúraszerű alkalmazásuk is teljesen biztonságos.
Érdekesség a végére: a mezők csemegéje
A papsajtmályva zöld, papsajt alakú termése a régen erdőn-mezőn játszó gyermekek egyik kedvenc, ehető csemegéje volt, mely kellemesen dióssá teszi a belőle készített falatokat. Fiatal, zsenge levelei és termései ma is bátran felhasználhatók a modern konyhában friss, nyári saláták dúsítására és különlegesebbé tételére.
Ha érdekelnek a gyógynövények és szívesen megismerkednél velük mélyebben is, gyere el a gyógynövényes túráimra! Ha feliratkozol a hírlevélre, akkor mindig kapsz értesítést az eseményekről. ITT tudsz feliratkozni.
Ha pedig online tanulnál a gyógynövények használatáról, próbáld ki a gyógynövényes házipatika témájú tanfolyamaimat, melyeknek választékát EZEN az oldalon találod.
Szeretettel várlak!